Jelmezesek bemutatkozása

Aladdin

Aladdin az én nevem,
Jázmin az én szerelmem.
Ha megdörzsölöm a lámpásomat,
A dzsin teljesíti három kívánságomat.

Almafa

Ősszel, ha a kósza szellő
repteti a levelet,
felmászhatsz az ágaimra,
s gyümölcsömet eheted.

Ott piroslik minden évben,
magasan a faágon.
Tiéd lehet valamennyi.
Ropogtasd el, barátom!

Almafa virága

Virág vagyok én is.
Almafa virága.
Zöld levelek közül
nézek a világra.
Jaj! Le ne törjétek!
Jaj! Le ne vágjátok!
Hadd teremjen almát
öreg almafátok.

Angyal

Angyal szállt közétek a földre.

Három kivánságotok teljesítésére.

Angyal szállt közétek,

Boldogságot hozott nektek.

Arab sejk

Elárulom, amit sejtesz:

Itt láthatsz egy arab sejket.

A hazámban olajkutak,

Sok mernököm vízet kutat.

A homokos sivatagban

Iszonyatos nagy meleg van.

Nem lelsz enyhülést ott soha,

Egyedül az oázisba.

Pálmák alatt leheverve

Pihen a sok tikkadt teve.

Mellettük a tevehajcsár

Enyhe esti szellőre vár.

A karaván melyen alszik

Messze sakál hangja hallszik

Én népemet képviselem,

Itt a bálon mulass velem!

Autó

Piros autó nagyon szalad,

piros autó, mint a pipacs,

piros auto ipi-csapa,

megláttam a rendszámodat.

Ács

Épül az új ház, szorgos az ács.
Jár a kezében a kalapács.
Szegeli a lécet, készül a tető.
Nem esik be így már holnap az eső.

Ápolónő

Lázat mér és sebet kezel,

Ápol, mikor beteg leszel.

Ő adja a borogatást,

A tablettát, a pirulát.

Ágyat húz és megetet,

Vízet ad és lefektet.

Vezeti a kórlapodat,

Simogatja homlokodat.

Melléd ül a sötétbe,

Ő a kedves nővérke.

Baba

Jól nevelt baba, sose maszatos

Reggel, este, mindig fogat mos.

Imádok izegni-mozogni

firegni-forogni, pörögni.

Találd ki, hogy ki vagyok,

mindent tudni akarok!

A Lili, a Lilike,

Lili baba, Lili baba.

Baba

Bárcsak itt lennél velem

Szót fogadnék, azt hiszem.

Ölbe vennél, s rosszaságon

Nem törhetném a kis fejem

Sok a dolgod jól tudom

De ha itt hagysz, fáj nagyon

Könnyes szemmel minden percben

Téged várlak, mert unatkozom.

Bagoly

Napközben csak szunyókálok,
tölgyfa magas csúcsán hálok.
Éjszakámat vígan élem,
reggelig csak egerészem.

Balerina

Lágy dallamok hátán szállok

Hajladozok, meg-megállok.

Tovaröppent egy halk futam,

Szökkenve futom be utam.

Libbenek, forgok, röppenek,

Következik egy piruett.

Balett-tánc a művészetem,

Áttáncolom az életem.

Banya

Rút banya vagyok, orrom csupa vas.

Körmömön fekete,

lesz majd nemulass!

Vasorrú bába, fekete ruhába

Seprűnyélen lovagolok el a banyabálba!

Rút banya vagyok, piszkafa a lábam.

Kendőm denevér, Vipera a sálam.

Vasorrú bába, fekete ruhába

Seprűnyélen lovagolok el a banyabálba!

Batman

A nevem batman ,

Küzdök a gonosz ellen,

Nekem csak az a cél ,

Hogy amíg a gonosz él

A gyengéknek az a remény ,

Hogy a bajban itt vagyok én .

Ben Ten

Messzi világ szerkezete

landolt egy napon

Csuklojára fonta magát,

mint egy karplaszton.

Így lett ez a kedves gyerek

legyőzhetetlen

Ben Ten!

Közelében megtörténhet

bármi meglepő

Jelenléte olyan mint egy

csodás lényképző

Hihetetlen eleven,

de mégsem idegen

Ben Ten!

Elképesztő, milyen erővel bír

Elsöpör minden rosszat mint gejzir

Félelmet nem ismer, ki nem zökken

Hívja őt, az ismeretlen eszetlent

Ben Ten!

Béka

Béka vagyok - brekeke!
Legyet eszem. Tudod-e?
Hosszú, ügyes nyelvemmel
kapkodom a legyet el.

Béka

Béka vagyok - bre-ke-ke,
vadászom a legyekre.
Vár engem egy nagy mocsár,
olyan, mint egy teli tál.

Béka

Kutykurutty és brekeke -
vígan szól a nóta.
Szökdécselnek, ugrándoznak
kora reggel óta.

Pocsolya meg tavi nádas,
mocsarak és lápok…
gyertek, gyertek, apró népek,
sok szúnyog vár rátok!

- Brekekeke-brekekeke,
a legyeket szereted-e?
- Brekekeke, szeretem,
ha tehetem, megeszem .

Bohóc

Egyet lépek, kettőt botlok.
Szabóm varrta ezt a fodrot.
Kezemben egy sétapálca.
Víg mosolyom nem csak álca.
Gurgulázva nevetgélek.
Járjuk együtt! Szeretnétek?

Bohóc

Bohóc vagyok nem tagadom,
csörgő sipkám neked adom!
Cintányérom összeverem,
bukfencezek a fejemen.
Jókedvemet nem tagadom,
viccet mondok, ingyen adom...

Bohóc

Egyet lépek, kettőt botlom -
szabóm varrta díszes fodrom.
Bő nadrágom lötyög rajtam…
felkötözöm, hogyha baj van.

Kezemben egy sétapálca,
víg mosolyom nem csak álca.
Hupilila minden gombom,
csetlem-botlom a porondon.

Cipőm orra el lett szabva,
olyan, mint egy kisebb labda.
Elhuppanok, hasra esem…
ki cserélne vajon velem?

Mégis vidám fickó vagyok –
szeretnek is kicsik, nagyok.
Gurgulázva nevetgélek.
Járjuk együtt! Szeretnétek?

Bohóc

Lisztes képem, piros orrom,

Nem szégyellem, vígan hordom.

Piros szám a fülemig ér,

Boldog vagyok valamiér.

Nem tudom én, mi az oka,

Miért vagyok kelekotya...

Bolondozok, bukfencezek,

gyerekeket nevettetek.

Azért jöttem el hozzátok:

Orrotok ne logassátok!

Én,- a bohóc kivánom ezt:

Víg legyen e farsangi est!

Bohóc

Vidám legény ez a bohóc.

Orra piros, a haja kóc.

Bő ruháján a gomb kerek

Szereti őt felnőtt, gyerek.

Bohóc

Vidám legény a bohóc,

piros haja csupa kóc,

idelép, odalép,

a zubbonya búzakék.

Lengő inge pepita,

lobog rajta pántlika.

Viháncol, notázik,

karikákkal mokázik.

Csupa fintor, csupa folt,

csupa masli, csupa gomb,

csupa csengő, csupa szín,

csupa csuda karmazsin.

Bohóc

Botlok és csetlek

rajtam nevettek

Csetlek és botlok,

engem sirattok

Piros orrom gomboc,

a cipőm meg csónak.

Vödörömben festék,

mindjárt lelocsollak.

Kacagok és nevetek,

minden embert szeretek.

Ej-haj gyerekek,

jól kitoltam veletek.

Forgok es sürgök,

fellelkesültök.

Sürgök és forgok,

elszomorodtok.

Fejemen a sapkám,

a hegyén meg pompon.

Pepita a nadrág,

a zsebeben bonbon.

Kacagok és nevetek,

minden embert szeretek.

Ej-haj gyerekek,

jól kitóltam veletek.

Bohóc

Ez a krumpli nem az orrom,

bár most az orromon hordom,

farsang van, jó tréfa az,

ha a zsűri rám szavaz.

Bohóc vagyok én a bálon,

a táncot is megpróbálom,

ha nagy cipőm fenn akad,

a publikum rám kacag…

A fődíj egy dobostorta,

bohócnak való az az volna,

hogyha talán megnyerem,

lisztes számmal elnyelem…

Boszorkány

Boszorkány a mesterségem,
kotyvasztom a mérgeket...
Csúf varangyos béka leszel,
hogyha főzök majd neked.
Seprűnyélen szálltam eddig,
nem füstölgő vonaton...
Békanyájam harmadával
megtelne a Balaton.

Boszorkány

Seprűm nyergén felreppenve
száguldom a rengetegbe’.
Kétszáz évet már megértem,
bátor vagyok, sose féltem.

Fejemen a varázskendő,
gonosz vagyok, kárörvendő.
Köpönyegem toldott-foldott,
kondéromban méreg fortyog.

Öntök hozzá békanyálat,
fél csupornyi varjúhájat,
három pihe kányatollat,
s elkészült a varázsoldat.

Padlásomon denevérek…
szívességre sose kérj meg!
Hogyha mégis erre tévedsz,
békatestben tovább élhetsz.

Boszorkány

Varjú tolla, béka lába,
gyere el a boszibálba!
Seprűnyélre felpattanva
vágtass velem a vadonba!

Ropjunk táncot száz banyával,
mosakodjunk békanyállal.
Felfrissülünk nyomban tőle,
szépek leszünk egykettőre.

Boszorkány

Boszorkánykonyhámban

kotyvasztok.

Réz üstömben béka rotyog.

Bár a hírem nagyon rossz,

Nem is vagyok olyan gonosz.

Boszorkány

Kigyó farka, egér szőre,

Ott rotyog már bent az üstbe.

Kell még hozza pók hálója,

Vízbe fulladt kutya foga.

Fortyog már a varázsméreg,

Amit drága pénzen mérek.

Kevergetem, kavargatom,

Kotyvasztom és felforralom.

Reszkessen már fiú, kislány,

Én vagyok a főboszorkány!

Mikor néha bajba jutok,

A seprűmön elvágtatok.

Boszorkány

Seprű hátán ficánkolva

érkezik meg a boszorka.

Hatásos a belépője,

de senki sem retteg tőle.

Búza

Zöld vagyok, ha kikelek,
ha megértem, sárga.
Nyári szellő szelíden
ringat a határba’.

Hiába a sok szemem,
ám én mégsem látok.
Illatozó kenyérként
érkezem hozzátok.

Cica

Kályha mellett dorombolok,
Kutya pajtás rám sokat morog.
Szeretem a meleg helyet,
De még inkább a meleg tejet.

Szőröm puha, arcom kedves,
Bajszom a tejtől mindig nedves.
Szereted ha sokat dorombolok,
Ezzel arcodra mindig mosolyt csalok!

Cica

Cica-mica vagyok én,
egérkéken élek én.
Ha nem fogok egeret,
korgó hassal fekhetek.

Cica

Macska, macska,

csacska macska,

furge, mint a

kishalacska.

Ide fut, oda fut,

megpihenni sose tud.

Cica

Cirmos cica haj!

Hova lett a vaj?

Ott latom a bajuszodon,

Most lesz neked jajj!

Cica

Cili cica az én nevem,

Édes tej az eledelem.

Megfogom az egeret is,

Nem szökik el a kis hamis.

Cica

Én vagyok a cica-mica,

Nincs is ebben semmi hiba.

Megfogom az egeredet,

Te meg adjál nekem tejet!

Cica

Bársony a bundám, talpacskám.

Hol van a tejföl? Hol van a máj?

Rezdül a bajszom, szívem fáj:

Kéne a tejföl! Kéne a máj!

Éles a körmöm, zsákmányt vár!

Reszket a tejföl! Reszket a máj!

Kényes a táncom, kellem, báj:

Megvan a tejföl! Megvan a máj!

Cigánylány

Cigánylány vagyok én, kérem,
ott lakom a faluvégen.
Szemem kökény, gyöngy a fogam,
irigylik is tőlem sokan!
Ha fölcsendül a muzsika,
megtáncoltat Balogh Zsiga,
romacsávók legjobbika.

Cigánylány

Cigánylányok legszebbike

Érkezett most vendégségbe.

Az ajkamon nóta csendül,

Lábam vígan táncra perdül.

Nem mulatok egyedül,

Édesapám hegedül.

Ő a híres cigányprimás,

Ismeri az egész világ.

Elhúzza a nótátokat,

A lányával együtt mulat.

Most már többet nem szavalok,

Inkább ti is mulassatok!

Cowboy

Vadnyugaton élek, lovaim is vannak.
Pisztolyom oldalamon,
sarkantyúm is megvan!
Kalapom kissé poros,
de attól még elég gyors vagyok!
Nahát, Én egy cowboy vagyok!

Cowboy

Cowboy vagyok, a nevem Joe

Oldalamon hosszú lasszó.

Ha tehenünk elcsatangol,

Kutyank szalad, ráparancsol.

Lasszó repül, hurok szorul,

Minden tehén együtt vonul.

Szilaj lovunkat megűljük,

Pisztolyunkat csőre töltjük.

Kell a colt, ha rablok jönnek,

Tehéncsordánkra rátörnek.

Elhajtani nem engedjük,

Pisztolyunkkal védelmezzük.

Ha a csorda lepihen,

Gitáromat pengetem.

Cukrász

Piskótát süt, szilvát aprít,
fényes mázat keneget.
A sok tarka édességnek
örülnek a gyerekek.

Cukrász

Fehér sapka, fehér kötény,

Ezt hordja a cukrászlegény.

Az asztalán cukor, tojás,

Hófehér liszt, egész rakás,

Darált dió, mandula,

Csokoládé, mazsola.

Tornyosodik a tejszínhab.

A jó gyerek fagylaltot kap.

Lehet tavasz, ősz vagy nyár,

A cukrászdám mindig vár!

Csiga-biga

Lassan jár a csigabiga,

táskájában eleség.

Várja otthon lánya, fia,

csigabiga-feleség.

Csikos

Mesterségem csikosbojtár,

birodalmam a nagy határ.

Ménesemet terelgetem

széles pusztán, dús réteken.

Ingem, gatyám fújja a szél,

lovon senki utol nem ér.

Ostorommal pattogtatok,

ménes után úgy vágtatok.

Hosszú panyván szoros hurok,

kosza lovat azzal fogok.

Ha lovamra felpattanok,

mint a szélvész elvágtatok.

Csillag

Az égbolt most olyan tiszta,
csillog rajta minden minta.
Kiscsillagként köztük járok,
onnan jöttem tihozzátok.

Csipkerózsika

Csipkés ruhám, rózsás arcom,
rokkatűtől máris alszom.
Felébredek száz év múltán,
egy szép herceg rám talál tán.

Csipkerózsika

Csipkerózsika a nevem,

Orsó szúrta meg a kezem.

100 éves álomból ébredtem fel.

Egy gonosz mostoha átkozott el.

Csizmas kandur

Csizmás kandúr vagyok,

A furfangos macska,

Cselszövésem határtalan,

Ezt mindenki tudja.

Csizmas kandur

Csizmás Kandúr az én nevem,

Mivel ez a viseletem.

Kandúr vagyok, nagy csizmába,

Így jöttem el ma a bálba.

Aki úr, azt én tisztelem,

Meghajolva süvegelem.

Cseleimnek köszönhetem,

Eledelem bőven terem.

A gazdámat úrra tettem,

Ezért én is úrra lettem.

Hűségemért hálás nekem,

úrként eéem az életem.

Szólaljon hát meg a zene!

Mulass velem te is! Gyere!

Denevér

Én vagyok a denevér,
Aki senkitől sem fél.
Fél tőlem minden gyerek,
Pedig én csak repkedek.

Dominó

Keresem a párom,
sehol nem találom.
Segíts nekem megkeresni,
segítek majd nyerni.

Pöttyeimet számold meg,
páromat így lelem meg.
A párom mellé tegyél le
ezután majd húzni kell.

Dominóban akkor nyersz
ha mindkét kezed üres lesz.
Jó játék a dominó!
Dominózni csuda jó!

Edző

Felhúzza a sportcipőjét,
kikocog a pályára.
Hogy messziről megismerjék,
ott a síp a szájába.
Térdhajlítás, törzsfordítás,
magasba a kezeket!
Fussunk néhány kört a végén,
hogy edzettek legyetek!

Egér

Apró vagyok, s ha akarok
mindenhová bebújok.
Ha már mindent kirágcsáltam
macska elől elfutok.

Egér

Ici-pici s nagyon fürge,
farka hosszú, szőre szürke.
Nózijával szimatol,
sajtot-diót kiszagol.
Kirágja a liszteszsákot,
megkóstolgat diót-mákot.
Minden lyukba belefér!
Ki lehet más? Az egér.

Egér

Icipici kis egérke
sajtot rágicsál ebédre.
Ha zajt hall az ajtó felől,
eliszkol a macska elől.

Egér

Cini-cini cincog az egér,

cini-cini vigan él,

nincs itthon a cica,

hát senkitől se fél.

De ha itthon van a kiscica,

az se sokat ér,

mert a kisegér az

minden lyukba belefér.

Egér

Cini-cini kisegér,

Minden lyukba belefér.

Szereti a sajtot,

Ha jön a macska elfut.

Egér

Kisegér, kisegér,

Minden lyukba belefér.

Belefér, belefér,

Éppen azért kisegér.

Egér

En vagyok a kis egér,

Ki az egérlyukban él.

Ici-pici pincelakó,

Lyuk mélyéből kacsintgató.

Szürke bundás, gombszemű,

Inci-finci termetű.

Finom sajtszag, vagy szalonna,

Az orromat csiklandozza.

Nem hiszi azt, csak a csacska:

Barátja lehet a macska.

Mikor megjön a cica,

Nincs kint csak egy farkinca.

Egér

Cin-cin, kisegér,

azt hiszi, hogy ideér

fut a macska körbe-körbe,

beleesett a vödörbe,

egérlyukból ki-ki lesünk,

Cirmos Cicán jót nevetünk!

Egér

Cini-cini kisegér,

Minden lyukba belefér.

Macska elől fürgén futok,

Nem ér utol, oly gyors vagyok.

Éjkirálynő

Ha végigvonulok az alkonyi égen,

sötét uszályomat elterítem szépen,

felhőtakaróba borítom egészen.

Szétszorom rajta a sok fenylő csillagot,

fátylammal takarom a ragyogó napot.

Mikor mindent beföd a sötét éjszaka,

feltűzöm koronám, amely a hold maga.

Hajamba illesztem, mint egy ezüstfésűt,

halovány sugara a felhőkön átsűt.

Nyugalmat hozok - éjjeli pihenőt,

borítok szemedre szelíd álomfelhőt,

becsüljetek meg érte az éjkirálynőt.

Farkas

Farkas koma vagyok,
a körmeim nagyok.
Télen-nyáron vígan élek,
kis nyuszival nem cserélek.

Fenyőfa

Aggattak rám arany csengőt,
díszes mézeskalácsot.
Én köszöntöm nálatok is
a szépséges karácsonyt.

Táncot járó gyertyám lángja
elűzi a hideget.
Többi társam erdők mélyén,
magas hóban didereg.

Leveleim örökzöldek,
hó se, fagy se árt nekik,
termésemet lakásdíszként,
koszorúban kedvelik.

Ferrari

A vezetés egy tánc,
Egy őrült románc,
Keringő a lóerőkkel,
Mely hatalmas erőkkel
Szántja az utat,
Ami odamutat
Ahová a szíved hajt,
Sok kanyart
Kell bevenni,
És hangosan nevetni,
Ha az óra
Elért a 220-ra,
A Rosso Corsa színe,
Az Igazi olasz szíve,
Az álomautó és egy ló,
Ferrari és istálló

Festék

Piros, sárga, fehér, kék,

Én vagyok a festék.

Festő bácsi a főnököm.

A ruháját lefröcskölöm.

Fodrász

Fodrász vagyok, festek, nyírok,
kócos hajjal is elbírok.
Csavarok és szárítgatok,
frizurákat rendbe rakok.

Focista

Egy csel jobbra, egy csel balra,

Csak úgy repül a labda.

Megcélzom a kaput jól.

És a közönség kiált: Goool!

Honam alatt futball-labda,

Most vettek be a csapatba.

Futball mez az öltözékem,

Erre vágytam réges-régen.

Azelőtt is focizgattam,

A legtöbbször csatár voltam

A labdákat jól rárugtam.

Rezgett a gól a halóban.

Ezután is azon leszek:

gólrugásban első legyek!

Focista

Aranylábú futballista,
az én nevem: Gólos Pista.
Nem kímélem a védőket,
vígan kicselezem őket.

Focista

Megy a vonat, megy a vonat Budapestre,
Onnan meg a, onnan meg a Fradi meccsre.
Tudja már az egész város,
Bajnok lesz a, bajnok lesz a Ferencváros.

Füles Mackó

Füles Mackó mondd most nektek

szép meséket, gyerekek.

Lekonyúló nagy fülemnek

köszönhetem nevemet.

Kedvencem a friss méz,

s más finom falatok,

De azért szerettek? …

hogyha kövér is vagyok…

Brumma-brumma,

brum-brum-brumm!

Gazdasszony

Kis gazdasszony vagyok én,
sütni-főzni tudok én.
Kevergetek-kavargatok,
asztalra jó ételt rakok.

Gólya

Hajlik a fűzfa, földig fátyol,

Gólya a vízbe térdig lából.

Most ide pillant, most odanéz,

Csőribe máris a békavitéz!

Gólya

Kémény csúcsán kelepelek,
etetem a gyerekeket.
Ebédért egy rétre járok,
s van még egy-két vizes árok…

Ugra-bugra békafiak
garantáltan zsenge falat.
Hosszú lábam, piros csőröm…
tavasztól már itt időzöm.

Ha szárnyat bont kis családom,
békát fogunk majd a lápon.
De nyár végén minden évbe’
elköltözünk messze délre.

Gomba

Pöttyös kalapban csodálhattok engem,

nem tud megázni tiszta, fehér ingem.

Pöttyös kalaphoz hófehér a gallér,

minden galoca igazi gavallér.

Pöttyös kalapban gyönyörű az élet,

mégis feszít és majd meg esz a méreg.

Pöttyös kalapban táncolnék a bálban

jaj, csak ne járna bocskorban a lábam.

Gomba

Nagy kalap van a fejemen,

Fodros gallér a törzsemen.

Megtaláltok bokrok alatt,

Ahol nem süt reám a nap.

Nem egyedül élek én ott,

Akad gomba még nagyon sok.

Amikor sok eső esik,

Sok kis társam előbújik.

Az emberek felkutatnak,

Kosarukba beleraknak.

Mondják rám, hogy:

„Ennivaló Ez a pici erdőlakó!

Gomba

Kucsmagomba, kucsmagomba,

nagy kucsmában kicsi gomba,

kicsi gomba nagy kucsmával,

nem tévesztünk össze mással,

például a papsapkával.

Görög kislány

Az én hazám Görögország,

Egymaga egy egész világ.

Van itt minden: szép szigetek,

Műemlékek, erdők, hegyek.

Kék ég alatt kék tengerek,

Dolgos kezű, jó emberek.

Meleg a nyár, enyhe a tél,

Az ember itt boldogan él.

Gumimaci

Télen és nyárban, a hóban és sárban,

hős maci bátran a jó ügyhöz áll.

Mindenki ébred, ha zendül az ének,

hű macik víg dala biztatva száll.

Rajta hát, bárhogy bömböl,

tombol, zug a víz.

Bátor küzdelemre, harcra kész,

ilyen a mackónép.

Kiskoruk óta, a titkuk a nóta,

s a mágikus szörp is, a gumimacilé.

Mindenkor győznek és bárkit lefőznek,

ha harsona hiv es megdobban a sziv.

Rajta hát, bárhogy bömböl,

tombol, zug a víz.

Bátor küzdelemre, harcra kész,

ilyen a mackónép.

Rajta hát, bárhogy bömböl,

tombol, zúg a víz.

Bátor küzdelemre, harcra kész,

ilyen a mackónép.

Gyertya

Fejem búbján táncot járó,
aranyfényű korona -
mégsem vagyok a fenséges,
szép fejdíszek rokona.

Táncom közben hőség árad,
fényem hintem felétek,
forróságom meg is éget,
hogyha netán elértek.

Hajnalcsillag

Oszladozik már az éjjel,

Elszáll a köd szerteszéjjel.

Ég kárpitja foszladozik,

A sötétség oszladozik.

Hajnalt hírdet jövetelem,

Hajnalcsillag az én nevem.

Hamupipöke

Hamupipőke a nevem,
a cipőmet elvesztettem.
Megtalálta a királyom,
s ő lett az én kedves párom.

Hangya

Szorgalmas a házam népe,
gyűjtögetünk már a télre.
Kenyérmorzsát cipelgetek.
Találd ki, hogy ki lehetek?

Hangya

Oda megyek gyűjtögetni,
ahol vannak morzsák,
Így marad a porszívóban
üresen a porzsák.

Harkály

Erdőn fa van, temérdek,

és minden fán van kéreg,

kéregben sok a féreg,

egymástól nem is férnek.

Jön a harkály, kipi-kopp,

kirántja a kukacot,

hosszú csőrrel kopácsol,

bogarat űz, nem ácsol.

Háremhölgy

Törökország ifjú lánya

most érkezett meg a bálba.

Ott élek én Ankarában,

Édesapám udvarában.

A hárem az én otthonom,

Ahol társaimmal lakom.

Odahaza jól őriznek

Háziszolgák és főtisztek.

Táncot járni volt ma kedvem,

Őreimet kicseleztem.

Hallottam, hogy bál lesz itt ma,

Elszöktem a vígalomba.

Vígadozok, jót tancolok,

Talán párra is találok.

Herceg

Herceg volnék gazdag legény

Lánykérőbe jöttem eléd

Lányom neked adnám lovag

De hát hol van hintód, lovad?

Itt a hintóm és a lovam

Nyereg bársony, benne magam

Hej a lányom ölben viszi

Holnap délben nőül veszi

Hercegnő

Az Operencián messze túl,

Királyapám korlátlan úr.

Dicsősége messze ragyog,

Én a legkisebb lánya vagyok.

Hercegkisasszony a nevem

toronyszoba a lakhelyem

Bergengocia várába

gyertek hozzám vacsorára.

Hercegnő

Hercegnő vagyok,
Jázmin a nevem.
Agrabában élek,
Aladdin a kedvesem.
Sok kalandot átéltünk már
számtalan veszéllyel,
melyből nem hiányozhat
Abu és Jágó sem.
Dzsini, a jó szellem,
Aladdin hű társa,
Azonnal ott terem,
ha hívja gazdája.
Varázsszőnyeg hátára
felpattanva repülünk,
hisz ezeregyéj meséi
sem léteznek nélkülünk.

Hercegnő

Én vagyok a kis Hercegnő,
ki, ha egyszer szépen megnő,
kiskirályfit vár titokban,
ám ha kukta tetszik jobban,
néki nyújtom inkább kezem...
mert a konyhán hasznát veszem.

Hóember

Álldogál egy vidám legény,
jégcsap lóg az orra hegyén.
Hó a keze, hó a lába,
deres minden porcikája.

Körülötte mély a hó,
pocakja vagy hét akó.
Messze virít répaorra,
cakkos sálját vígan hordja.

Éjfekete szén a szeme,
vasfazék a cilindere.
Füléig ér mókás szája,
a hófúvást büszkén állja.

Egy cseppet sem didereg,
jól bírja a hideget.
Söprűnyél a sétapálca,
hómezőket azzal járja.

Hóember

Fekete szén a szemem,
szép sudár a termetem,
orrom répa, nagy darab,
a fejemen vaskalap.

Szám is van, fülemig ér,
hónom alatt seprűnyél.
s hósubámon-még ilyet!
kilenc apró gomb fityeg.

Ág hegyéről csöpp veréb
szállt a vállamra elébb:
arra volt kíváncsi tán,
hogyan szelel a pipám?

Hóember

Arcom kerek, mint a nap,
mégsem vagyok sárga,
lábak nélkül gurultam el
én a maszkabálba.

Hóból van a pocakom,
hófehér a szűröm,
ki a táncba kimelegszik,
én azt jól lehűtöm.

Hóember

Tovaillant november

Bekoszontott december,

S jott vele egy uj ember,

Repaorru hoember.

Amig tartott januar,

Bundajaban nem volt kar,

Amig tartott februar

Nem bantotta napsugar.

De aztan jott marciushoember

most messzi fuss,

szaladj ha birsz, mert ha nem,

tocsa marad helyeden.

S mire jott az aprilis

Fő nıtt arra csoda-friss,

S a jokedvő gyerekek azt se tudtak,

A hoember vajon hol is lehetett.

Hóember

Udvarunkon, ablak alatt,

álldogál egy fura alak

Hóból van a keze, lába

Fehér hóból a bundája.

Hófehérke

Bőröm a nap ritkán érte,

így lettem én Hófehérke.

Ruhám vakít hófehéren,

Csupán hajam sötét ében.

Eljöttem a mostohámtól,

Elbúcsúztam a vadásztól.

Erdő mélyén kis házikó,

Abban lettem én is lakó.

A kis törpék megsajnáltak,

Szeretıő szívükbe zártak.

Családjukba is bevettek,

Vígasztaltak, megszerettek.

Hét kis törpe reggelente

Kővet bányász az erdőbe.

Estefelé hazatérnek,

Megeszik az estebédet.

Házuk táját én gondozom,

Ruhájukat rendben tartom.

Boldog vagyok, elégedett,

A bálba is elkísértek.

Hókirálynő

Hókirálynő vagyok, felhőben születtem,

Ahol a déli szél elsuhant felettem.

Fehér a kalapom, a cipőm, a ruhám.

Így járok az éjben nesztelen és puhán.

Holland kislány

Az én hazám Hollandia,

A tulipanmezők hona.

Tulipánok kint a réten,

Ringatoznak a hűs szélben.

A rét szélén szélmalom áll,

A kereke víg táncot jár.

A főkötőm vígan lebeg,

Én vagyok a holland gyerek.

Hold

Csillagok közt lépkedem,
lámpást cipel két kezem.
Éjjel járom az égboltot,
csillagmintás gallért hordok.

Hópihe kislány

Hópihe kislány táncol egy ágon,

Csillagot formál ezüst palástja,

Aranyfényt ragyog kis koronája,

Koppan az ágon fehér topánja.

Hópihe kislány boldogan lépked,

Vígan dalolja, szép a Világ!

Perdül a lába, reccsen az ág,

S a földre ezernyi hópihe száll.

Hópihe fedi most télen a tájat.

Csillog a havon a Hold sugara,

Tágra nyílt szemmel néz fel a lányka,

Visszaragyog rá az Ég mosolya!

Hópihécske

Hópihécske az én nevem,

Odafent a földet lesem.

Szállingózok le az égből,

Hamvas, puha fehérségből.

Sok táncoló pajtásommal

Égből húllok, mikor tél van.

Hótakarónk mint a vatta,

Ráborul a kis falvakra.

Fehér már az erdő mező

Városokban a háztető

Fehér havon síklik a szán,

Levegőben hólabda száll.

A sok gyerek örül, nevet,

Úgy mutatja meg, hogy szeret.

Hogy az öröm teljes legyen,

Jómagam is megérkeztem.

Hópihe

Csillog a szoknyám,
csillog az ingem.
Ott, ahol éltem,
hófehér minden.

Jéghegyek csúcsán
imbolygó felleg…
éled a szellő,
ringnak a pelyhek.

Várnak a dombok,
hívnak a rétek,
szél karján lengek,
szállok felétek.

Hóvirág

Hó borít még erdőt, kertet,

Amikor én megjelenek.

Ezért Hóvirág a nevem,

Tavaszjöttét én hírdetem.

Kitárom fehér szírmaim,

Zöld lándzsák védik álmaim.

Zöld lándzsák, karcsú levelek

Jelzik, hogy itt a kikelet.

Hupikék törp

Magas hegyek mögött,

hol a tenger hupikék,

Ott laknak ők a törpikék.

Hatalmas fák között

gombaházakban lakunk,

és mindig vídámak vagyunk.

De a törpök élete

nem csak játék és mese!

Hallottál már a gonoszról,

a csúf, kopasz Hokúszpokról?

Szegény Hokúszpók

mindig melléfog,

Aztán bezzeg mérgesen morog!

Notata, Törpapa, Hami,

Trefi, Törpilla,

Ügyi, Dülifüli, Okoska…

Mi vagyunk az icikék,

mi vagyunk a picikék,

A hupikék törpikék!

Huszár

Piros csakó a fejemen,

Mente feszül termetemen.

Lóra termett huszár vagyok,

Oldalamon kardot hordok.

A csatában előrántom,

Ellenségem nem sajnálom.

Egy életem, egy halálom,

Bátorságom kipróbálom.

De most bál van itt, nálatok,

Egy szép kislányt kiválasztok.

Megpödröm a bajuszomat,

Megforgatom a páromat.

Huszár

Jól van dolga a mostani huszárnak,

Nem kell szénát kaszáljon a lovának,

Mert a széna porcióba van kötve, van

kötve, de van kötve,

Gyere rózsám, tedd a lovam elébe!

Huszár

Huszárgyerek, huszárgyerek

szereti a táncot,

Az oldalán, az oldalán

csörgeti a kardot.

Ha csörgeti, hadd csörgesse,

pengjen sarkantyúja,

Kossuth Lajos verbunkja

a muzsikáltatója.

Falú végén, falú végén

szépen muzsikálnak,

Oda hívnak engemet is

magyar katonának.

Be is állok a verbunkba,

ha már verbuvalnák:

Elmegyek a pajtásimmal

vitéz regrutának.

Szép a huszár, szép a huszár,

felül a lovára,

Aranymente a hátára,

kard az oldalára,

Virágcsokor a csákóján,

úgy megyen csatába:

Ne sírj rózsám,

megtérek még a szabad hazába!

Hüvelyk Matyi

Horihorgas én nem vagyok,

Csupán a csizmáim nagyok.

Egy hüvelyk csak a termetem,

Hüvelyk Matyi az én nevem.

Mikor nem elég az erő,

Ravaszságom veszem elő.

Helyén van a szívem, eszem,

Nem mondom azt, hogy:

„Nem merem!"

Ha baj van, vagy veszedelem,

A kiutat megkeresem.

Eljöttem, és azt kivánom:

Mulassatok jól a bálon!

Incifinci

Incifinci a nevem,
a jó sajtot kedvelem.
Szeretem a diót is,
megeszem egy kilót is.

Nem egyszerre - tíz nap alatt -,
s közben kímélem hasamat…

Indián

Uff, uff, szólt az indián.

Tollas fejdísz rajtam,

Szívjuk el a bekepipát

az én sátramban.

Indián

Tappancs az indián fiú,

Nem mogorva, nem is hiú.

Tollas dísz fedi a fejét,

Irigyelhetjük az erejét.

Hosszú haja vállát veri,

Iját gyorsan megfeszíti.

Szilaj lován vígan vágtat,

Sátrában pihen ha fáradt.

Indián

Fű susog a lábam nyomán,

apacs vagyok és indián.

Mokaszinom puhán hajlik,

léptem szinte nem is hallik.

Bőrből készült színes ruhám,

abban járok rőt vad után.

Sastollakból van fejdíszem,

leghíresebb ékességem.

Fő fegyverem a tomahawk,

ellenségre bátran lecsap.

Mellette az íj, nyílvessző,

azonkivül túr is, kettő.

Sápadt arcú ellenségek

szülőföldemre rátörtek.

Otthonomat én nem hagyom,

éltem olcsón meg nem adom.

Indián leány

Szemem a láthatárt kémleli,

léptem neszét fű elnyeli.

Tisztás szélén áll vigvamom,

a sátor, melyben én lakom.

Vitéz törzsem a dakota,

velük vonulok tova.

Büszke, hős, harcos mindahány,

lányuk vagyok, - és indián .

Jack Spero Kapitány

Karib-tenger az én hazám,
A nevem Jack Spero Kapitány.
A Földön engem mindenhol ismernek,
A legénységem tagjai nagyon tisztelnek.

Lakatlan szigetről is megszöktem,
Mert két teknőst a lábamhoz kötöztem.
A világ végéről visszatértem,
Hogy ezt most nektek elmeséljem!

Jancsi Bohóc

Jancsi Bohóc becses nevem,
lapátfülem nem szeretem,
de ha vékony a pokrócom,
fülemmel betakarózom.
Orromat sem adnám másnak,
jó lesz krumplipaprikásnak!
Bukfencezem, hasra esem,
kenyeremet így keresem.

Jancsi bohóc

Jancsi bohóc
a nevem.
Cintányér a
tenyerem.
Orrom krumpli,
szemem szén.
Szeretném, ha
szeretnél!
Velem nevetsz,
ha szeretsz.
Ha nem szeretsz,
elmehetsz!
Szívem, mint a
cégtábla,
ruhámra van
mintázva.
Kezdődik a
nevetés.
Tíz forint a
fizetés.
Ha nincs pénzed,
ne nevess!
Azt nézd, innen
elmehess!

Japán leány

A felkelő nap országa a hazám.

Ott élni mindig nagyon vidám.

Kimonó a csodaszép ruhám

Nektek is tetszik ugyebár?

Jázmin hercegnő

Én vagyok a kedves Jázmin,

aki tigrisekkel játszik.

Aladin a szerelmem,

repülünk a szőnyegen.

Hosszú fátylam fújja a szél,

a hajam a földig leér.

Jázmin hercegnő

Hercegnővagyok,

Jázmin a nevem.

Agrabában élek,

Aladin a kedvesem.

Sok kalandot átéltünk már

számtalan veszéllyel,

melyből nem hiányozhat

Abu és Jágo sem.

Dzsini, a jó szellem,

Aladdin hű társa,

Azonnal ott terem,

ha hívja gazdája.

Varázsszőnyeg hátára

felpattanva repülünk,

hisz ezeregyéj meséi

sem léteznek nélkülünk.

Jegesmedve

Bundás halász áll a jégen,

talpas, tenyeres.

Se hálója, se varsaja, mégis halra les.

Ladik nélkül megy a vízre,

hullámokra dől,

gumiruha nélkül bátran víz alá merül.

Tátogató ezüsthalak

seregébe csap,

a víz csattan, nyelve csetten, nyeli a halat.

Jégországban jég a haza,

jég az ablaka,

párát fújó fehér kályha a mackó maga.

Karmos mancsát hasra téve

ott elszundikál,

s morgolodik, hogyha kivül jajgat a sirály.

Juhász

Én vagyok a juhászlegény,

A nyájamat terelem én.

Leterítem a subámat,

Fujdogálom furulyámat.

Bárányaim terelgetem

Vadvirágos, zöld réteken.

Fejem felett bárányfelhők,

Égi réten legelnek ők.

Földön bárány, égen bárány,

csodálatos, vidám látvány.

Leheverve nézegetem,

Vígan élem az életem.

Kakas

Kakas mondja: - Kukurikúúúú!
Én vagyok az érces-hangú
tarka tollú, tarajas,
nagy sarkantyús kiskakas.

Kakas

Kukurikú, szól a kakas,

ki az ágyból, hajnal hasad,

már süti a nap a hasad.

Kakas

A tarajom fennen hordom,

úr vagyok a szemétdombon.

Farktollaim billegetem,

Úgy sétálok nagy peckesen.

Sarkantyúmon éles karom,

Kapirgálok az udvaron.

Baromfik közt rendet tartok,

Rendbontókat megzavarok.

Ha a hajnal már közeleg,

Ébresztem az embereket.

Kukurikú... jó reggelt!

A napocska már felkelt!

Kalóz

Halálfejes zászló alatt
rémisztem a hajósokat.
Kincseiket elveszem,
szigetemre elviszem.

Kalóz

Én vagyok a kalóz,
a legnagyobb hajós.
Elrablom a kincsedet,
Várok rád a tengeren!

Kalóz

Én vagyok a kalóz,
a legnagyobb hajós.
A félvilágot bejártam,
az óperenciás tengeren
is túl jartam,
de most hazatértem, hogy
nektek kalandom elmeséljem

Kalóz

Én vagyok a tenger úra,

Legénységem parancsnoka.

Szeretem a kincseket

Egyik szemem nincsen meg.

Fél a lábam, szemem fél,

De én mégse félek.

Falábbal és bekötött szemmel,

kalóz módra élek.

Kalózhajó, vitorlás,

büszke tengerjáró.

Árbocának tetején leng,

az éjfekete zászló.

Fél a lábam, szemem fél,

De én mégse félek.

Falábbal és bekötött szemmel,

kalóz módra élek.

Pisztolyommal átjutok,

Minden akadályon.

Vállamon még ücsörög

szépen öreg papagájom.

Kalóz

Halálfejes zászló lebeg

az árbocom csúcsa felett.

Az arcomon mély forradás

idéz sok-sok kemény csatát.

Államon borosta, szőr,

fegyverem csáklya és tőr.

Fosztogatok kincset rablok,

vad, tengeri kalóz vagyok.

Kalózkapitány

Ki lehet e bátor
kapitány?
Arcán sebhelyekben
nincs hiány.
A jobbik szemével
Nézeget,
mankós bottal fürgén
lépeget.
Hej, a kalózélet
csuda jó!
Hullámokon vágtat
a hajó.
Vár reám egy békés
kis sziget,
elrejtem a rablott
kincseket.

Katicabogár

Hétpettyes Katicabogár vagyok.
Ugye szeretsz engem?
Ha énekelsz, meglebbentem
pipacspiros ingem.

Katicabogár

Egyszerű kis bogár vagyok,
nem divatos a ruhám,
hét pettyet varrt szárnyacskámra
az én Édes Anyukám!

Katicabogár

Kisnyúl szalad át a réten,
ezer virág integet.
Incselkedő szél borzolja apró,
lenge ingemet.

Letépte az egyik pettyem,
s elfújta a határba...
Megtaláltam, s jól felvarrtam
a kis piros kabátra.

Katicabogár

Volt egyszer egy ötpettyes

katicabogárka.

Elindult megnézni mi

van a világba.

Hívta a vadvirág, hívta a vadrózsa,

Ide is oda is bekukkant egy szóra.

Katicabogár

Domború hátam, pöttyös a szárnyam,

Baktat a fűben hat pici lábam.

Mászom a dombra, szárnyamat bontva,

ringat a szellő, ez csak a dolga.

Szállok az égen, nap süt a réten,

Hét kicsi pöttyöm csillan a fényben.

Ámde megállok, rád ha találok,

Nyújtsd fel az ujjad, arra leszállok.

Katona

Megy az úton a katona,

Zúg a vihar, fúj a szél.

Zug-bug, fúj a szél.

A katona sose fél.

Katona

Menetel az ezred, dong a lépés

Jobb bal jobb bal hátra arc

Bumm bumm szólnak olom puskák

Dörög a sok ágyú áll a harc

Káposzta

Százrétű a rokolyám,
csupa csipke ingem.
Ha jobban megnézel,
zöldül rajtam minden.

Levelemet felszelve,
üvegekbe téve
vitamindús salátát
spájzolhatsz el télre.

Kecske

Mindenfélét lelegelek,
s nevelem a gyerekemet.

Szép hosszú a szakállam,
irigylik is néhányan.

Finom, langyos tejet adok,
cserébe friss füvet kapok.

Kertész

Kerek hagymát dug a földbe,
kapálgatja, locsolja.
Kivirul a lila jácint
-szedheti is csokorba.

Kéményseprö

Kormos az orrom,
fekete a képem,
Mászom a létrán
koromfeketében.
Jó sok a dolgom,
soha ne felejtsék.
Söpröm a kéményt,
s hozom a szerencsét.

Kéményseprö

Hol egy lavór, hol egy teknő?
Én vagyok a Kéményseprő.
Arcom kormos, ruhám szutykos,
minden gyerek tőlem futkos.
A kutyák meg majd megvesznek,
mikor engem észrevesznek.
Ám külsőmre nincsen gondom,
így is a szerencsét hordom.

Kéményseprö

Kéményseprő fekete,
Már minálunk ne gyere,
Kis testvérem megijed,
Mert fekete a képed.

Kéményseprö

Öltözékem fekete.
Ugyan mi más lehetne?
Kéményedbe belesek,
sötét kormot keresek.

Felmászom a háztetőre,
kitisztítom egykettőre.
Szerencsét is hozok – sokat,
fogd meg gyorsan a gombodat!

Kígyó

Találd ki, én ki vagyok,
sziszegni azt jól tudok.
Szeretek még csúszni-mászni,
fa tetején bújócskázni.
Borom bizony nagy értékem,
megmarom az ellenségem.

Király

Ha palástom libben a teremben,
Alattvalóim térdelnek előttem.
Koronám fényesen ragyog.
Meseország királya vagyok.

Kiralyfi

Birodalmam Meseország,

tudja ezt az egész világ.

Kacsalábon forgó várban,

hetedhét orszagon messze túl,

király apám az úr.

Este, - ha szemed behunyod, -

szempilláid möge bújok,

s megjelenik álmaidba

a mesék kis királyfia.

Kiralyfi

Én vagyok a jó királyfi

könnyű engem megtalálni,

itt vagyok és amott vagyok,

hol nagyok a gondok-bajok!

Erdő, mező, hegy és berek

azt nézem, hogy segíthetek!

Karom erős, szívem vidám,

nincs is több ily királyfi tán!

Emitt sirás? Amott bánat?

Ott termek, s a könny felszárad!

Mosoly nyílik és dal fakad,

bú, baj bánat messze szalad!

Én vagyok a jó királyfi,

Könnyű engem megtalálni!

karom erős, szívem vidám,

nincs is több ily királyfi tán!

Királylány

Királylányok legszebbike

Érkezett most vendégségbe.

A fejemen a korona,

Otthonom a palota.

Királylány

Én vagyok a királylány,
ki most éppen eléd állt.
Fejemen van koronám,
Csillog-villog a ruhám.

Királylány

A kiralylány is megérkezett,

Neki tapsol minden gyerek.

Hosszú selyem a ruhája,

Ragyogó a koronája.

Királylány

Királylány vagyok én,
Szőke hajam földig ér,
Régóta egy toronyban élek,
A sárkánytól nagyon félek.
Várom a herceget, hogy megmentsen,
És engem egyszer feleségül vegyen!

Királylány

Ékes a koronám,
csillog-villog,
két szemem pillája
szendén pislog.

Gyémántos fejdíszem
földig fátyol,
bársonyos cipellőm
szinte táncol.

Várom a herceget,
jöjjön értem,
csillogó jegygyűrűt
hozzon nékem.

Kiscsillag

Az égbolt most olyan tiszta,
csillog rajta minden minta.
Kiscsillagként köztük járok,
onnan jöttem tihozzátok.

Kisegér

Apró pettyes pizsamámban
egy gomb alatt szundikáltam.
Egész éjjel sajtot faltam,
ízes diót ropogtattam.

Ásítozom, gyomrom korog.
Maradt még sajt? Éhes vagyok.
Hol a csuprom? Hol a tálam?
Lehet, hogy csak kitaláltam?

Elillant az összes étel,
be kell érnem emlékével.
Teli hűtő is csak álom…
eleséget kell találnom.

Cincogni sincs nagyon kedvem,
fáj a pocim, nincs ez rendben.
Hűvös kamrák rejtekében
élelmet kell keresgélnem.

Kirágom a liszteszsákot,
minden sajtra lyukat rágok.
Kiürül a darás véka?
Átosonok a szomszédba.

Mákos patkó, köleshegyek,
várjatok csak, rögvest megyek!
Jöhet dió, bab vagy lencse,
nem marad egy árva szem se.

Kismadár

Meleg nyáron vígan élek,
vár reám a puha fészek.
Pihetollal teleraktam,
négy-öt tojás van alattam.

Ringatnak a lombos ágak,
hernyók, legyek énrám várnak.
Csivitelve elröppenek
tarka mezők, erdők felett.

Kertészlányka

Fel se szárad még a harmat,

gondozom a virágokat.

Permetezek, oltok, metszek,

Növenyeket nemesítek.

Ások, nyesek, gereblyézek,

Kis kertemben vígan élek.

A fejemen szalmakalap

Enyhiti a napsugarat.

Szegfű, rózsa, rezeda,

Körömvirág, tátika,

És a színes, tarka mályvák

Köszöntik a kertészlánykát.

Koszorúslány

Koszorúslány az én nevem.

Esküvőkön van a helyem.

Nem messze van az az idő,

Én leszek a férjhez menő.

Kömüves

Dolgos kezek vésnek,
fúrnak, pattintják a köveket...
Téglát raknak a habarcsba,
lassan kész az emelet.
Talicskázzák a cementet,
bevakolják a falat...
Szaporán jár mindkét kezük,
így a munka jól halad.

Kukásember

Megjöttek a kukások,

narancssárga ruhások.

Narancsszín a kocsijuk,

attól dong a kocsiut.

Dong a kocsi, dorombol,

nagy vödröket kihorpol.

Kukta

Én vagyok a Jutka kukta.
Épp most sült ki a friss bukta.
Haragszik a szakács rám,
mert lekváros lett a szám!

Kutya

Ébren őrzöm a házat,
ugatok is vagy százat.
Máris jelzek a gazdámnak,
ha itt idegenek járnak.

Kutya

Öreg kutya, vakk, vakk, vakk,
ha nem muszáj, nem ugat.
Kicsi kutya, vekk, vekk, vekk,
csihel-csahol, bereked.

Kutya

A kiskutya illeg-billeg,

Öreg kutya ballag.

Olyan vén már, alig sétál,

Nekimegy a falnak.

Kutya

Bodri kutya sétál, füle farka szétáll.

Etetője kicsi tál. Itatója mély tál.

Kutya

Harap-utca három alatt

megnyílott a kutya-tár,

sippal-dobbal megnyította

Kutyafülű Aladár.

Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár!

Húsz forintért tarka kutya,

tízért fehér kutya jár,

törzs-vevőknek 5 forintért

kapható a kutya már.

Kutya-tár! kutya-tár! Kutyafülű Aladár!

Kutya

Én kiskutya vagyok,

Minden reggel ugatok!

Selymes a szőröm,

nedves az orrom,

Ha megsimogatsz,

rád sohasem morgom!

Létra

Felmászhatsz rám jó magasra,
szedheted a barackot.
Lépkedhetsz a fejem búbján,
de én mégsem haragszom.

Fokról fokra kapaszkodva
araszolhatsz felfele.
Akaszd rám a kosárkádat,
s ami érett, szedd bele!

Liba

Liba mondja: - Gá-gá-gá!
Elmegyek ma világgá.
Szép, fehér a tollruhája,
délceg, büszke a járása.

Ló

Hosszú lábam, fényes szőröm -
a száguldást vígan győzöm.
Szép, hosszú a sörényem,
egy kis zabbal beérem.

Lovag

Sehol sincs tán a világon
nálam bátrabb dalia.
Ne lopd el a király lányát,
s nem lesz akkor galiba!

Pengeéles kardom hegyét
kerülje az ellenség!
Kivel eddig párbajt vívtam,
talán most is reszket még.

Lovag

Középkori lovag vagyok,

A jó célért harcba szállok.

Védelmezem a gyengéket,

Pártolom, akit üldöznek.

Kardom éles spanyol penge,

Bent tartom a kardhüvelybe.

Ha szükséges előrántom,

Az életem nem sajnálom.

Nem tűröm el, hogyha gáncs ér,

Harcolok az igazságért.

Ludas Matyi

Matyi volt a rendes nevem,
a Ludas csak rám ragadt.
Döbrögi úr megveretett,
s elvetette ludamat.
Kéznél tatom eszem s botom,
tanúsítja Döbrögi!
Megverettem: visszaadtam
háromszor is már neki.

Ludas Matyi

Ludas Matyi az én nevem,

lúdaimat terelgetem.

Döbrögön, hol a vásár állt,

az uraság nem sokat várt.

Ludaimat elkobozta,

a hátamat megcsapatta.

Döbröginek megfogadtam:

„Nem hagyom ezt bosszúlatlan!”

A szavamat betartottam,

Döbrögit jól elpáholtam.

Háromszor is elvertem.

Elégtételt így vettem.

Lüke Aladár

Lüke Aladár a nevem,
nem járnak túl az eszemen.
Megoldok én minden titkot,
kérek érte egy forintot.

Luigi

Marióval útra kelünk,
s hegyen-völgyön haladva
leesünk a magas hídról
egyenest a patakba.

Búvárkodunk, felhőn síklunk –
magas hegycsúcs integet.
Futunk, futunk, meg sem állunk,
s begyűjtjük a kincseket.

Macska

Egész nap csak heverek,
vagy egeret kergetek.
Ha nem fogtam egeret,
kapok helyette tejet.

Madárijesztö

Rosszkaró a fickó teste
görcsös ág a karja
vereskendő csupasz-kopár
testét betakarja

nyűtt harisnya stoppolt foltos
feje kerek arca
a kobakján zsíros ócska
csálé bojtos sapka

mégis mindig vidám kedvű
ha sétálni tudna
elballagna néha napján
a szomszédos útra.

szóba állna beszélgetne
kocsissal vándorral
elvárná hogy néha napján
megkínálják borral

így is jó lám nincsen veréb
aki erre járna
a szélben körbe táncol
riadt csóka kánya

Madárijesztö

Madárijesztő vagyok én,
Ott állok a földek szélén.
Szalmával tele a fejem,
Botból készült a kezem.

Ingem, gatyám, régi kacat,
A fejemen öreg kalap.
Ezt húzták rám furcsán, sután,
Ebből lett a munkaruhám!

Csak a külsőm ilyen rongyos,
Feladatom nagyon fontos:
Madarakat hessegetek,
Jó termésünk én őrzöm meg.

Lehet időnk szeles, napos,
A jellemem állhatatos.
Szél megtépáz, eső megver,
Becsül, tisztel minden ember.

Madárijesztö

Szőlőszemet csipegetni?
Édes almát eszegetni?
Madaraknak nem való!
Hess innen te szárnyaló!

Lédús barack húsa kell?
Tudod mi riaszt most el?
Tollas begynek csúf jövő:
Itt a madárijesztő!

Madárijesztö

Madaraknak rémes alak,
Van rajta egy csúnya kalap!
Seprűnyéllel fenyeget,
tollas népség jaj neked!

Madárijesztö

Madárijesztő a nevem

Kertekben van a helyem.

A madarak rettegnek

Messzi földről ismernek.

Szalmából van a testem

Szalmábol van a fejem

Gondolkodni nem tudok

Segítségért OZhoz fordulok.

Madárijesztö

Szalmából van a fejem,

Szalmából van a testem.

A madarak tőlem rettegnek,

Messzi földről megismernek.

Kertekben van a helyem,

Madarijesztő a nevem!

Maharadzsa

Messze távol Indiába

Van a híndúk szép hazája.

Ott vagyok én maharadzsa,

Márványlépcsős palotába.

Kivánságom szolgák lesik,

Parancsomat teljesítik.

Drágakövem, kincsem sok van

Féltve őrzött kincstáramban.

Eljöttem a meghívásra,

E farsangi mulatságba.

Majom

Ez a vidám csimpánzkölyök

vígan szalad fel a rácsra . . .

Jól nézd meg, mert alig tudni

melyik a keze és melyik a lába.

Majom

Hej de messze majomország,

ott terem majomkenyér,

majomablak majomrácsán

majomnótát ráz a szél.

Győzve győz a győzhetetlen

győzedelmes majomész.

Malacka

Az én nevem Malacka,

az ágy alatt félek vacogva.

Ha árnyékomtól megijedek,

barátaim megvédenek.

Manó

Icipici manó vagyok,

Virágokat mosdatgatok

Fűközt lakom, mézzel élek

Adnak is bőven a méhek

Eljössz hozzám kicsi Eszter,

Meglátogathatnál egyszer

Szivárványon hintázhatnál,

Virágszirmon aludhatnál.

Margaréta

Fehér szirmú margaréta,
lesz belőlem szép bokréta.
Árokszélen, réteken
szedegethetsz pénteken.

Marió

Nagyra növök, szökdécselek,
elérem a felhőket.
Égen-földön senki sincsen,
aki engem legyőzhet.

Medve

Barlang mélye az én hazám,
Itt élem világom,
Télen alszom, nyáron meg a
Kerekerdőt járom.
Azt se bánnám, ha az erdő
Csupa mézzé válna!
Bár nem tudom, hogy akkor majd
Hol terem a málna?

Medve

Télen nagyot alszom
barlangomban morgom.
Brumi-brumi-brumma-brum.

Medve

Lépes mézre vágyom egyre -
attól víg a mackó kedve.
Felfalom az akácmézet,
nagy bundába alig férek.

Döcögős a medvetáncom,
de a bálon vígan járom.
Ha lesz néhány édes falat,
azt eszem majd és nem halat.

Medve

Felfaltam a lépes mézem,
vennék, hogyha volna pénzem,
de a pénzem mind elfogyott,
így ebédre halat fogok.

Lecammogok a tópartra,
biztos vár ott néhány harcsa.
Vígan járom medvetáncom,
csak a sok hal meg ne ártson.

Medve

Télen-nyáron bundát hordok,
árnyas erdőt vígan járok.
Földieper, friss vargánya
jó is lesz ma vacsorára.

Ha ilyen már nem akadna,
halat fogok a patakba’.
Szeretem a lépes mézet,
méhecskéktől gyakran kérek.

Süvölthetnek hideg szelek,
átalszom az egész telet.
Madárnóta, tavaszi nap
barlangomból kicsalogat.

Menyasszony

Én vagyok a kis menyasszony,

közeledik a lakodalom.

Vőlegényem az oltár előtt vár reám,

Soha többé nem leszek már leány.

Menyasszony

Szép menyasszony vagyok,

a ruhám gyönyörű,

Ha meglát a vőlegény,

arcán lesz majd derű.

Menyasszony

Én vagyok a kis menyasszony,

S várom, hogy a párom

boldogságban és örömben

Oltár elé álljon.

Menyasszony

Én vagyok a boldog ara,

Vőlegenyem menyasszonya.

Holnap lesz a lakodalom.

Erről szól most vidám dalom.

De ma én még leány vagyok,

Búcsúzóul jót táncolok.

Holnap asszony lesz a lányból,

Lekerül a fehér fátyol.

Jó gazdasszony leszek hamar,

Dicsér is majd férjem-uram.

Menyasszony

Réce-ruca vadliba,

Jöjjenek a lagziba.

Kést, kanalat hozzanak,

Hogy éhen ne halljanak.

Méhecske

Én vagyok a méhecske,
Mindenem a mézecske.
Virágokra repdesek,
A kaptárban pihenek.
Virágról-virágra repdesek,
Friss harmatot szürcsölgetek.
Mikor elkap a nyári zápor,
Virágok kelyhe felettem sátor.

Méhecske

Röpködök, zümmögök

egy szép virág körül.

Remélem ennek a virág is örül.

Méhecske

A virág az erdőszélen

szomorúan nézett,

méhecske nem jön,

s nem csinál mézet.

Beteg lett, megfázott

korán jött a tavasz,

kaptárból kémlelte

kapunk-e még havat.

Csunyán köhög most,

prüszkölve nézi,

hívogat a virág,

s egyre csak kéri.

Tavaly ilyenkor már

vígan repkedett,

idő is meleg volt

senki sem szenvedett.

Lázas a méhecske,

köhög nagyokat,

társai zümmögnek

gyógyító dalokat,

hársfateát iszik,

s a naptárát nézi,

fejét is vakarja,

de ő ezt nem érti.

A tavasz tündére

megtréfálta nagyon,

kopogott az ajton,

egy havas hajnalon.

méhecskénk csak

a virágot leste,

a mézről álmodott

s megfázott este.

Mérges gomba

Fejem búbján pörge kalap,
gallér feszül vállamon.
Kalapomon barna foltok…
mérges vagyok - vállalom.

Erdőszéli bokrok alján
a sok eső rám csorog.
Eljöttem hát farsangolni,
bocskoromban táncolok.

Micimackó

Micimackó vagyok,
A Százholdas Pagonyban lakom.
A méz a kedvenc eledelem,
Ha tehetem mind megeszem

Micimackó

Ezerholdas Pagony felől
jöttem ide hozzátok.
Egész úton mézet nyaltam,
így most vígan nótázom.

Miki egér

Minny egér jó pajtásom.

Együtt vagyunk a filmvásznon..

Történt velünk számos eset.

Mindegyike nevezetes.

Eljöttem most tihozzátok,

Kedves fiúk, kedves lányok.

Miki vagyok a kis egér.

Sok-sok rajzfilm rólam mesél.

Könyvekben is megismerhetsz.

Disneyland-ben felkereshetsz.

Minny egér

Minny vagyok, a kis egér,

Sok-sok rajzfilm rólam mesél.

Könyvekben is megismerhetsz,

Disneyland-ben felkereshetsz.

Miki egér jó pajtásom,

Együtt vagyunk a filmvásznon.

Történt velünk számos eset,

Mindegyike nevezetes.

Eljöttem most tihozzátok,

Kedves fiúk, kedves lányok.

Mókus

Fák odvában van a házunk,
éjjel-nappal itt tanyázunk.
Elrejt minket tölgyes erdő,
lombja között kicsink felnő.

Ágról ágra ugrándozunk,
farkincánkkal kormányozunk.
Bundánk vörös, fogunk erős.
Ugye, neked is ismerős?

Mókus

Ágról ágra, fáról fára,
Fürgén, vígan szökkenek,
Legboldogabb akkor vagyok,
Hogyha sok mogyorót ehetem.

Molnár

Én vagyok a lisztesmolnár,
fehérebb a hulló hónál.
Szemöldököm, hajam deres.
Hogyha jó barátom keres,
megvan már a búvóhelyem,
hogy jó komám meg ne leljen!
Ő nem kígyó, se rúgós ló -
ámde ő a – kéménykotró!

Motorversenyző

Nagy bőrkesztyű tenyeremen,

Búkósisak a fejemen.

Kormányt markol erős kezem,

utról szemem le nem veszem.

Jól figyelek, úgy robogok,

Míg a célba el nem jutok.

Motorozok porban, sárban,

Köd előttem, köd utánam.

Mikor motorra pattanok,

Mindent magam mögött hagyok.

Én leszek a legelső,

Győztes motorversenyző!

Muskétás

Én vagyok a muskétás,
fegyverem a muskétám.
Alabárd a segítségem,
kalapom oh be szép ékem.

Nagy ho-ho-ho-horgász

Ha itt a nyár, ugye komám,

a szív a víznek szalutáll,

és vígan lépked, akar a tornász

így megy a nagy ho-ho-ho horgász.

Bátran rikkant,

puhányan ho-ho-ho-ho-ho,

megint csak ho-ho-ho-ho.

Van itt csali és egy két horog,

az eszem pedig jól forog,

cselt a cselre kiválon sorjaz,

ravasz a nagy ho-ho-ho horgász.

Városbeli puhányok,

nyavalyások ha gyötör a láz,

fületek nyissátok gyorsan,

hallgassátok,

amit most néktek,

hallgassátok,

amit most nektek eldalol

a ho-ho-ho nagy horgász.

Nap

Nap vagyok,
fent az égen ragyogok,
Melegítek kicsit és nagyot,
Mert én a gyönyörű nap vagyok.

Nap

Felváltva a csillagot,
kéklő égen ballagok.
Sugaraim temérdek
sötét helyre beférnek.

Elolvasztom a havat,
melengetem a tavat.
Fényem küldöm felétek,
míg a parton henyéltek.’

Néger kislány

Én Afrika lánya vagyok,

Szemem, mint a gyémánt, ragyog.

Sűrű hajam rövid, göndör,

Csokoládészín a bőröm.

Akire én rámosolygok,

Mondja is, hogy édes vagyok.

Mikor táncba hív a tam-tam,

úrrá lesz a jókedv rajtam.

Táncot jár a lábam máris,

Ritmust ver a kéz, a láb is.

Szóljon hát a vidám zene!

Járjuk együtt! Te is gyere!

Nyúl

Hosszú fülek,
s kis farkinca legvégül.
Tapsifüles
árnyéktól is megrémül.

Nyúl

Forró nyáron, fagyos télen
szőrmebundát viselek,
bokrok mélyén meglapulva
minden neszre figyelek.

Fülem hosszú, farkam kurta,
orrom folyton szimatol,
felhúzom a nyúlcipőket,
ha a róka kiszagol.

Nyuszi

Ijedős kis Nyuszi vagyok,
a lábacskám reszket.
Piros répát ropogtatni,
hidd el, jobb, mint a kekszet.
Fülem hosszú, bundám selymes,
a farkincám pöttöm.
Húsvétkor a gyereksereg
nagyon várja jöttöm.

Nyuszi

Hosszú fülű nyuszika
fürge lábú ugrika.
Fut ő gyorsan, hogyha űzik,
vadász elől el is tűnik.

Nyuszi

Nyuszi Gyuszi fekszik árokban

Bojtos hosszú füle van

Kicsi piros szeme van

Idenéz odanéz, szétpislant.

Nyuszi

Nyuszi, nyuszi vígan játszik

Csak a két nagy füle látszik

Puli űzi vakkant rája

Nem éri el rövid lába

Nyuszi

Nyuszi nyuszi félve buvik

Sűrű bokor alá kuszik

Iheg-liheg földön mászik

Egészen a kapufáig

Nyuszi

Bokrok alján meglapulok,

Sűrű fűbe belebujok.

Két nagy fülem se dugom ki,

Nehogy meglásson valaki.

Szimatolok, fülelek,

Milyen veszély fenyeget.

Nem vagyok hős, csak vacogok,

Minden nesztől majd meghalok.

Megijedek a vadásztól,

Még jobban a puskájától.

Úgy elfutok, mint a nyúl,

Ha a puskájához nyúl.

Óra

Tik-tak, tik-tak szóra

mendegél az óra.

Minden-minden jó gyerek

ágyban van már szendereg.

Tik-tak, tik-tak szóra

mendegél az óra.

Óra

Tik-tak, tik-tak, jár az óra,

körbejár a mutatója,

azt hirdeti minden reggel,

ki korán kel, aranyat lel.

Oroszlán

Én az állatok királya,
Az oroszlán vagyok.
Rettegnek is tőlem aztán
a gyengébb állatok.

Oroszlán

Sivatagi oroszlánok

nem túl nagy állatbarátok.

Fut előlük a szomszédnép,

mindenki félti a bőrét.

Falkákba verődve járnak,

könnyebb ám így a vadászat:

prédájukat bekerítik,

egy csapással leterítik.

Vetélkedve összecsapnak,

pofonokat osztogatnak;

egymást el ne kalapálják:

védik őket pofapárnák.

Ha emberhez szelídülnek,

néznek, kiváncsian ülnek.

Lábszárhoz úgy dörgölőznek,

mint nagyra nőtt macskakölykek.

Orvos

Orvost hívjál, ha baj van.

Én segítek minden bajban.

Torkod ha fáj, ne kiabálj.

Kanálba csepp, az a remek.

Én segítek minden bajban,

Csak orvost hívjál, ha baj van.

Orvost hívjál, ha baj van.

Én segítek minden bajban.

Hasad ha fáj, nem akadály

Injekció, csak az a jó.

Én segítek minden bajban,

Csak orvost hívjál, ha baj van.

Ördögfi

Ördögfinak szült az anyám,
pokol mélyén házam, tanyám,
onnan jöttem kecskeháton,
a rossz gyermek jó barátom:
csúfolkodó, önző gyermek,
aki testvért, pajtást ver meg,
tőlem kapja ajándékát:
két zsák bolhát, ötszáz békát.

Ördögfióka

Úgy ragyogok, mint a szurok,

én az ördög fia vagyok.

Ördögfióka a nevem,

a galibát de szeretem!

Török, zúzok, rontok, bontok,

mindenkire fittyet hányok.

Addig-addig ficánkolok,

míg nem únják meg a dolgot.

Akkor elkap a nagy bánat,

kiporolják az irhámat.

Ősember

Furkosbot a fegyverem,

Ezzel védem életem.

Állatbőr a ruházatom,

Én szereztem, büszkén hordom.

Ügyes, cseles, bátor vagyok,

Nagyvadakra vadászgatok.

Zsákmanyom ma egy kis tigris,

Vacsorára elég ez is.

Ősember

Majom volt az egyik ősöm,

ember meg a másik,

szememen is, arcomon is,

kezemen is látszik.

Melegedni tűzet gyújtok,

pattintom a baltát,

bölényekkel telis-teli

rajzolom a sziklát.

Én vagyok a legerősebb

ragadozó állat:

lenyúzom a medve bőrét,

abból vetek ágyat,

nyakamba a tigris fogát

akasztom én díszül,

barlangomban vacsorára

mamutpörkölt készül.

Őszanyó

Jön őszanyó hideg széllel,

Aranysárga vízfestékkel.

Sárgák lesznek a levelek,

Fújnak, fújnak őszi szelek.

Levelek a fák alatt,

Látod a sok aranyat?

Pereces

Ropogós a sós perec,
Egy forint az ára!
Szeretik a gyerekek,
S elfogy nemsokára.

Pék

Hajnal óta sütögetek,
kiflim kunkor, zsömlém kerek.
Dagasztom a kenyereket -
ha kisültek, megeheted.

Pillangó

Virágról virágra repdesek,
Friss harmatot szürcsölgetek.
Mikor elkap a nyári zápor,
Virágok kelyhe felettem sátor.
Szárnyam hímpora csillanó,
Én vagyok a pillangó.

Pillangó

Könnyű a léptem,
libben a szárnyam,
hajnalban már a
kerteket jártam.

Csábít a rózsa,
rezzen az ága,
bókol a szélben
tarka virága.

Tálam a nárcisz,
étkem a nektár,
sárga virága
mindennap megvár.

Négy kecses szárnyam
lebben a szélben,
rózsakehelyben
szunnyadok éjjel.

Pillangó

Reggeli harmat kelti a lepkét,

Virág a réten tárja a kelyhét.

Látja a lepke, billen a szárnya,

Virágkehelyben reggeli várja.

Pillangó

Apró lepke,

öttyöm−pöttyöm,

letelepedett egy

harmatcsöppön,

arcát mossa,

s hogyha szárad,

derekára teker egy

sugár−szálat.

Pille

Pille vagyok,
szállok!
Réten!
Virágon!
Aranyos napsugáron.

Pincérnő

A sok vendég mindig éhes,

De a pincér mégse mérges.

Pingvin

Titty-totty, titty-totty – ki lehet?

Királypingvin lépeget.

Hatvan méter nem nagy mélység,

Buvárkodni nem merészség.

Zsupsz a vízbe, zsupsz,

Fagyos vízbe, zsupsz!

Titty-totty, titty-totty – ki lehet?

Nem érzi a hideget.

Nem hord sálat, s nincs kabátja,

De van neki sok barátja.

Bírja a fagyot,

Bírja a fagyot!

Pingvin

Én egy kedves,

különös kis pingvin vagyok,

Jéghidegben,

hóviharban meg sem fagyok,

Óv fekete öltönyöm,

fehér mellényem,

Imádom elegáns

ruhakölteményem.

Piroska

Kis Piroska vagyok ám,
szeretem a nagymamám!
Kosárkámban sok finom csemege,
Nagyanyó meggyógyul majd tőle.
A jó útról le nem térek,
ezért a farkastól sem félek!

Piroska

Kis Piroska az én nevem.

Nagymamámat felkeresem.

Viszek neki friss kalácsot,

Meleg levest, szép virágot.

Farkas bújkál az erdőbe,

Elkerülöm, félek tőle.

Mindig csak az úton járok,

El is búcsúzom, pajtások.

Piroska

Én vagyok a Piroska

Szeret engem nagymama

Ételt, italt neki viszek,

Mert ő szegény nagyon beteg.

Nem félek a farkastól,

Nem esz meg csak megkóstol.

Ha mégis megtámadna,

Vadász bácsi lepuffantja!

Pókember

Én vagyok a Pókember,
kilövöm a hálót,
két kezemmel mentem meg,
ezt a Nagyvilágot!

Pókember

Pókember az én nevem,
Ki bajban van megmentem.
Felmászok a falon,
Mint pók az asztalon.

Pókember

Jön a Pókember, jön a Pókember!

akinek ellenállni senki nem mer

Életre kelt a képregény,

a hibátlan testű póklegény.

Megmentem az életed

és a szerencsepókod is én leszek.

Felemelő ez az állapot,

a hős én vagyok, te is láthatod!

Pókember

Szuperhősként élem az életem

Embereket mentek szüntelen

Intelligens, izmos srác vagyok

A gonoszok ellen harcolok

Mikor a világra jöttem és láttam,

Hogy mennyi a fájdalom

Azt gondoltam ez egy feladat

Amit meg kell oldanom.

Én egy szuperhős vagyok

És az is maradok

A gonoszok ellen harcolok

És megmentem a világot.

Polyás baba

Oa... oa... zeng a hangja,

S máris siet édesanyja.

Vizsgálgatja, mi a baja,

Megfájdult talán a hasa?

Nedves-e a pelenkája?

Korog-e a pocikája?

Hozza neki a friss tejet,

Mit a polyás nagyon szeret:

Csititgatja, elringatja,

Édes dallal elaltatja.

Cuclival a szájában

Elalszik a polyában

A kis polyás magában.

Pumukli

Haló, haló,

nagy baj van kérem riadó

haló, haló,

eltűnt egy kis manó

Pumukli a neve és

az agya nem csenevész

mindig tettre, cselre kész

ha elkapnád, nyoma vész

Haló, haló,

nagy baj van kérem riadó

haló, haló

eltűnt egy kis manó

Pumukli a neve és

az agya nem csenevész

mindig tettre, cselre kész

ha elkapnád nyoma vész.

Haló, haló

nagy baj van kérem riadó

haló, haló ...

Repülös

Amikor majd felnövök

a felhők között repülök.

Lágyan fúj a lenge szellő,

égen úszik bárányfelhő.

Madarak közt szállok majd,

Két szép erős motor hajt.

Gépem szárnya kecses, erős

biztos neked is ismerős.

Törzsét, szárnyát, vezérsíkját

A sárkány részeinek hívják.

Nem okád tüzet, de ez a neve

Ide tarozik kormánya és kereke.

Vezérsík ül a farkán,

szépre festve, tarkán.

Gondola tartja a hajtóművet,

de ebben nem hajósok ülnek.

Kompresszor és reduktor,

ettől pörög a motor.

Szárnya kerozinnal tele,

Nem csak egyik, mindkét fele.

Attól repül olyan gyorsan,

Propeller forgatósan.

Műhorizont mutatja

Nem kanyarodsz-e balra.

Variométer vicces szó

Magasságot mérni jó.

Lesz hát szárnya és kereke,

botkormánya propellere.

Pilótafülke az elején,

Rádióvevő a tetején.

Motoros gép piros színben

Irányítom teljes díszben.

Lesz majd pilótás sapkám,

olyan ami jó rám.

Pilóta dzsekim, szemüvegem

Adóvevőm és távcsövem.

Iránytűm és térképem:

minden jelét megértem.

Amikor majd felszállok

átlátom a világot.

Rétek, erdők mezők házak

Fölöttük meg gépek szállnak.

Amikor majd felnövök

Én is velük repülök.

Pilóta leszek, meglátod!

Felfedezem a világot!

Robot

Én vagyok a legjobb Robot.
Engem nem a gólya hozott,
nem születtem, mégis vagyok,
okos lettem, mint a nagyok...
Néhanapján, hogyha kéred,
leírhatom a leckédet.

Robot

Bip-bip, bip-bip, kattogok,

Önjáró robot vagyok.

Villog rajtam csavar, lámpa,

Így jöttem el most a bálba.

Antennámmal felfogom,

Hangos itt a vígalom.

Önműködőn kívánom:

Mulass jól majd a bálon!

Róka

Vörös bunda, lompos farok:
- Én a ravasz róka vagyok!
Friss nyúlhús az eleségem,
a vadász az ellenségem.

Róka

Ravasz róka én vagyok,
vörös az én bundám,
Hiába is futsz előlem,
utolérlek, úgy ám.

Róka

Fürge róka lábak, surranó kis árnyak

Hipp- hopp, jön Vuk.

Híres nagy vadászok, jobb ha félreálltok

Hipp- hopp, jön Vuk

Ő az éjszakától sohase fél,

bár a sűrű erdő csupa veszély.

Azt beszelik róla, ravasz, mint a róka.

Jön, lát, gyóz, fut.

Felragyog az ég is, felkiáltok én is:

Hipp-hopp, jön Vuk!

Róka

Ravasz vagyok, nem tagadom.

Tyúkolokat látogatom.

Nyúlpecsenye a kedvencem,

De az embert nem szeretem.

Római katona

A római birodalom

Határait védi kardom.

A császári légióba

Vagyok én egy közkatona.

Harcban megvéd vert és sisak,

Ellenségre kardom lecsap.

Kerek pajzsom erős páncél,

Közelharcban mindent megér.

De ma este nem harcolok,

Köztetek egy jót mulatok!

Rózsa

Én vagyok a piros rózsa,

a virágok királynéja.

A kertekben illatozom,

virágomat büszkén hordom.

Szúros tövis között nyílok,

ha hozzámérsz, mindjárt szúrok.

Így védem meg magamat,

harmatos bimbóimat.

Sebészorvos

Kitisztogat, fertőtlenít,
összevarrja a sebed.
Óvatosan bekötözi
-meggyógyul, ha bekened.

Serif

Nekem serif a nevem.

Fényes csillag mellemen.

A jó utról le ne térj,

Mert a seriff utolér.

Én vagyok a hős serif,

Aki mindenkin segít.

Mellemen a csillagom.

A rossz fiúkat elkapom.

Spongyabob

Ki lakik oda lenn, kit rejt a víz?

Spongyabob kocka!

Sárga színe és lyuk rajta tíz!

Spongyabob nadrág!

Kár, hogy a levegő csak szoba dísz!

Spongyabob kocka!

De az élet eleme csakis a víz!

Spongyabob nadrág!

Ki ő?

Kocka nadrág, kocka nadrág,kocka

nadrág!!

Spongyabob kockanadrag!!

Spongyabob kockanadrág?

Süni

Szúrós-tüskés a subám.
Illik is e ruha rám.
Gombolyaggá gömbölyödök,
így mindenkit megböködök.

Sütötök

Hosszában csíkos
köpönyegem sárga.
Dérlepte földön
fekszem a határba’.

Ősz végi estén
dacolok a széllel.
Húsomat süsd meg,
s megeheted mézzel.

Szabó

Koncentrál a szabó mester,
alakul az új ruha.
Fényes tűjét a kelmébe
betolja, és kihúzza.
Erős cérna tartja össze
a sokrétű anyagot.
Ollójával lenyisszant
egy felesleges darabot.

Szakács

Zöldséget szel, hagymát tisztít,
húst párol az edénybe...
Tejfölt önt a meggymártásba,
készülhetsz az ebédre.

Szakács

Nem vagyok éhes mégis főzök,

Keverem az ételt szállnak a gőzök.

Vágom a hagymát, krumplit, céklát

Reszelem a sajtot, kisütöm a tésztát.

Főzve a csirke, borjú rántva,

Mosolyog a tálból, sült liba mája.

Telve az asztal, csak rád várunk,

Ha korog a gyomrod vacsorázz nálunk.

Szamár

Kiskocsit húz, s közben iáz,
utasára nagyon vigyáz.
Szürke az ő öltözéke,
két nagy fül a feje éke.

Szerecsen

Jaj, de régen ettem!

Jaj, de régen ittam!

Kong az éhes bendő,

Hangja, mint a tam-tam.

Megrázom a pálmát,

Nem vagyok én bamba!

Kobakomra koppan

Kókuszdió-bomba.

Kókuszbelet ettem,

Kókusztejet ittam!

Telve már a bendőm,

Táncba hív a tam-tam.

Szív

Piros szív van
a ruhámon.
Piros szív a
kalapom.
Sok kis piros
szívet hoztam,
piros színű
szalagon.
Minden kis szív
azt dobogja:
figyeljetek
mind oda:
-A mi kedves
óvodánknál,
nincs kedvesebb óvoda.

Szölöfürt

Szőlőtőkén nőttem fel,
Szőlőfürt az én nevem.
Illatomat szelek adták,
Felhők szemeimet
kövérré itatták.
Megédesítette melegével
őket a Nap,
majd Csősz bácsi,
tolvaj madaraktól megóvja.

Szürke egér

Szürke kicsi egér vagyok,
minden lyukba belebújok.

Apró résbe is beférek,
enni senkitől sem kérek.

Úgysem adnának soha,
a sorsom így mostoha.

Tanító

Táblára ír, magyaráz,
javítja a füzetet.
Számolni is megtanít,
hogy okosak legyetek.

Tavasz

Tavasz vagyok. Ez a nevem.

Anyaföldünk dédelgetem.

Langyos eső friss permetet

Réten, erdőn én híntem szét.

Szárítgatom napsugárral,

Enyhe szellő friss csókjával.

Éledezik a természet,

Ébred állat és növényzet.

Selyem pázsít a zöld réten,

Bárányfelhők fenn az égen.

Pattannak a duzzadt rügyek,

Virágbimbók kifeslenek.

Újjáéled remény, élet,

A bánat, gond semmivé lesz.

Ezért várnak szívrepeszve,

Derült szívvel, reménykedve.

Tavasz

Nem fúj már és nem havaz,

itt van itt van a tavasz!

Csip-csirip, csip-csirip,

Kikelet kivirit!

Azt mondják a cinegék,

itt a tavasz, nyítni kék.

Kék ibolya, gyöngyvirág,

csupa öröm a világ!

Tavasztündér

Varázspálcám suhogása
felkelti a vidéket,
a tél végi utazásra
barátaim kísérnek.

Varázsigém hatalmával
elaltatom a telet,
az ágakra rásuhintva
ébresztem a rügyeket.

Virág nyílik, ahol járok,
ágak végén tipegek.
Tündérszárnyam nyomában már
ott virít a kikelet.

Táncosnö

Szép ruhám van, rövid szoknyám,
én vagyok a táncos kislány.
Táncos lábam jobbra-balra,
szoknyám pörög erre-arra.

Táncosnö

Csörög már a kasztanyét,
spanyol táncosnő fürgén lép.
Peng a gitár, dobban a padló
a flamenco ritmusától.

Teknösbéka

Izzó homok melegétől
tojásomból kikelek,
komótosan poroszkálok,
nehéz páncélt cipelek.

Teknösbéka

Komotosan lepked a teknősbéka,

Teheti, hisz nincsen semmi dolga.

Akármerre csavaroghat,

sosem téved el,

Mert a háza ott a hátán,

S az egy biztos hely.

Vastag teknő fedi a hátam,

Kilóg alola fejem és lábam.

Ámde ha jő egy ellenség,

Behúzom őket egyenként.

Páncélomban nehezen járok,

Először inkább kicsiket várok.

Lábamon egyet mozdítok,

Utána hosszat szundítok.

Teknösbéka

Bent a vízben a teknősbéka

fürgén síklik, mint a hal.

Kint a parton a teknősbéka

lassan mászik, majd meghal.

Teknösbéka

Teknősbéka ha az ingét

ki akarja mosni,

nem kell neki teknőért

a szomszédba menni.

Leszereli, leemeli

a hátáról könnyen

s kezdheti a nagymosást

habos tengervízben.

Tengerész

Hajómmal a tengert járom,

hideg télen, meleg nyáron.

Barangolok északon,

havas, messzi fjordokon.

Felkeresem keletet,

a távoli szigeteket.

Ha a hajóm délre visz,

vár a hideg Antarktisz.

Tenger mélyétől nem félek,

az örvénybe belenézek.

Hullám hátán lovagolok,

a veszálynek fittyet hányok.

Utast, árút fuvarozok,

tengereken koborolok.

Kikötőbe érkezem,

tengerész az én nevem.

Tél hercegnö

Hosszú hajam földig ér

Az első hótól hófehér.

Olyan szép és tiszta kép

Elűzi rossz kedved telét.

Nyomomban a könnyű dér,

Havat hord a hűvös szél.

Tél hercegnő takarója,

Vetéseid fagytól óvja.

Hó porzik az úton, hó csillog a fán,

Hó borul a rétre, havas minden ház.

Hócsillagok szállnak, dudorász a szél.

Jókedvemben fújok hófelleget még.

Tigris

Olyan vagyok, mint egy macska,
csakhogy félelmetes fajta.
Csíkos bundás ragadozó,
Sokat pancsoló, lubickoló.
a fogaim hegyesek,
a harapásom rettenetes
Tigris a becses nevem.

Tigris

Sárga-fekete, sárga-fekete:

jön a dzsungel fenegyereke!

Fekete-sárga, fekete-sárga:

tűzként lobban szeme lángja.

Jön a tigris, jön a tigris!

Nála erősebb nincs is!

Jön a tigris, jön a tigris!

Nála erősebb nincs is!

Sárga-fekete, sárga-fekete:

minden állat az eledele!

Fekete-sárga, fekete-sárga:

Éles karmát belemártja!

Jön a tigris, jön a tigris!

Nála erősebb nincs is!

Jön a tigris, jön a tigris!

Nála erősebb nincs is!

Tigris

Tigris, tigris, királytigris

Kecses még a mozgásom is.

Olyan gyönyörű a bundám,

Minden állat irigyli ám!

Roppant testem csupa izom,

fény játszik a csíkjaimon.

Ki hallja meg, ha én kúszom?

Buvárnál különbül úszom.

Szökkenésem játszi könnyed,

telecsíkozom eget, földet.

így élek őseim honában,

a dzsungeles Indiában.

Tini ninja

Tini ninja harci teknőc,

Elszánt, és gyors, csodahős!

Sok veszély közt a helyét megállja

Az ellenséget kivont kardal várja!

Ki gonosz, mind reszket és fél,

Mert mind küzd az igazságért!

Tini ninja harci teknőc,

Átgázol ő tűzön, vízen, bátran,

Megbirkozik a modern technikával

(Csodalényes ész!)

Mert mindig tettre kész és győz,

Eszes, fortélyos, ezért bárkit legyőz!

Tini ninja harci teknőc,

Elszánt és gyors, TEKNŐC!

Tiroli kislány

Magas hegyek közt van Tirol,

Táján erdők csendje honol.

Legelésző tehéncsordák

Rétek fűvét ropogtatják.

Ott élek én, ott a hazám,

Vendégségbe gyertek hozzám!

Vígan száll majd a dalunk,

S közben egyet jódlizunk .

Torreádor

Bika csörtet a porondra,

Felmorajlik az aréna.

Ott várja már a matador,

Keze hegyes kardot markol.

Vörös kendıő libeg-lobog,

A bősz bika fujtat, dobog;

Szarvat a földre leszegi,

De csak a kendőt ökleli.

A torrero kecsesen,

Félresíklik ügyesen.

Penge villan, vér folyik,

A bika összerogyik.

A torrero mosolyog:

„Nem is olyan nagy dolog!"

A közönség ünnepli,

Vállaira emeli.

Törökbasa

Én vagyok a törökbasa,
Kinek jó ételtől nagy a hasa.
Lakhelyem egy nagy palota,
Meglátogat a szultán is maga.

Hárememben sok szép lány,
Hastáncot lejt szaporán .
Kívánságom lesi mindahány.
Ugye irigyled kiskomám?

Törökbasa

Bő bugyogó a nadrágom,

Színes kelme a turbánom.

Széles öv a derekamon,

Még is feszül a hasamon.

Török papucs a lábamon,

Széles handzsár oldalamon.

Igazhitű török vagyok,

Csak Álláhhoz fohászkodok.

Megesküszöm Mohamedre,

Basa vagyok itt, ma este.

Ha nem hiszed, járj’ utána!

Addig mulatok a bálba.

Törökbasa

Nem nadrágot: bugyogót hordok.

Sapkám turbán, kenyerem méz.

Nincsen gondom,

szívem oly boldog:

Tíz feleségem engem néz!

Hogyha édes zeneszót hallok,

Lábam táncot, gyönyörűt jár.

Padlódeszkán papucsom csattog,

Tíz feleségem engem vár!

Törpe

Én vagyok, lám, itt a Törpe,
erdő mélyén van tanyám,
hat testvérem nem jött vélem,
zabot hegyez mindahány...
Egyik bátyám Hüvelyk Matyi,
egyik öcsém Csipike,
egyik húgom oly piciny, hogy
neve sincsen, hiszik-e?

Törpe

Hapci vagyok, a kis törpe,
az én úrnőm: Hófehérke.
Jó hangosan tüsszentgetek,
elűzöm az egereket.

Törpe

Sajnos, nem vagyok óriás,

Törpe vagyok, ez nem vitás.

Manónak is becézgetnek,

A gyerekek mind szeretnek.

Sok meséből ismerhettek.

Kint az erdő mélyén élek.

Hegyes cipő, csúcsos sapka,

Torpék népe mind ezt hordja.

A szakállam levágattam,

Nem divat már - úgy hallottam.

Üdén, frissen borotválva,

Így jöttem el most a bálba.

Tulipán

Tavasszal a világ éled,

kizöldülnek mezők, rétek.

A virágok is előbújnak,

tulipánok kivirulnak.

Tücsök

Minden este itt ülök -
én a nótás kistücsök.

Messze szárnyal víg dalom:
hegedűszó, cimbalom.

Ha a vén Hold felébred,
altatódalt zenélek.

Tücsök

Ha leszáll a nyári este,
kiskertedben zenélek.
Ne hidd azt, hogy lusta vagyok,
napközben sem henyélek.

Szárnyaimat dörzsölgetve
vonózom a fák alatt.
Elbűvölöm muzsikámmal,
aki arra áthalad.

Kedvelem a társaságot,
ritkán vagyok egyedül.
Ilyenkor a zenekarom
önfeledten hegedül.

Nyáron, ha a Hold fényénél
kitárod az ablakod,
andalító altatóként
muzsikánkat hallhatod.

Tündér

Tündérek közt kislány vagyok,
még nem is varázsolhatok.
Egyet azért kívánhatok,
mindenkinek szép farsangot!

Tündér

Lepkeszárnyam tárom,

egy-kettő-három.

Bárki keres, ha elalszik

rögtön megtalálom.

Csukott szemmel látod

otthonom az álmod.

Otthonom az álmod,

tündéfényem látod.

Álmaidban teljesítem

három kivánságod.

Egy-kettő-három

lepkeszárnyam zárom.

Tündér

Ha valaki bajba kerül,

jó tündért hív segítségül.

a kezembe varázspálca

megjelenek a hivásra.

Segítek én, csodát teszek,

de csak ha megérdemlitek.

ha hisztek a szép mesékben

a jóságban, tiszta szívben

Tündér, aki máson segít

akit derű, jóság hevit

Meseország jó tündére

eljött most az ünnepségre.

Tündérkirálynö

Tündérkirálynőnek csipkés a ruhája,
csillog koronája, kopog topánkája.
Kacsalábon forog díszes palotája,
járnak is azt nézni csodák csodájára.

Tűzoltó

Én vagyok a bátor szívű,
segítőkész lánglovag,
hogyha netán házad égne,
eloltom a lángokat.

Bátor vagyok, hisz a munkám
veszélyesnek mondható.
Ha kimentem a családot,
hálás minden ott lakó.

Fecskendőmmel lelocsolom
a sistergő parazsat.
Sose játssz az öngyújtóval,
meg ne égesd magadat!

Ürhajós

Űrhajómmal tovaszállok,
kérlek, mégse sírjatok,
körbejárok néhány bolygót,
aztán újra itt vagyok.

Ürhajós

Kepzett űrhajós vagyok én,

Száguldok az ég peremén.

Az űrhajóm startra készen,

Kint éll már az emelvényen.

A szkafander feszül rajtam,

A fejemen űrsisak van.

Dolgoznak már a műszerek,

Nemsokára útra kelek.

Ahol eddig csak csillag volt,

Vár a tágas, messzi égbolt.

Indulok már! Startolok!

Holnapután itt vagyok!

Vadász

Erdőt járom télen, nyáron,
minden állat a barátom.
Akármilyen hideg legyen,
kétnaponta ott a helyem.

Mert a fagyos, nagy hó alatt
kisnyúl és őz éhen marad.
Nem elég a zord tél foga,
hó alatt van a vacsora.

Szép szarvasok, foltos őzek
etetőkhöz el-eljőnek.
Hordok nekik szénát, magvat,
így télen is jóllakhatnak.

Vadász

Vadász, vadász lopakodj,

róka, róka futamodj!

Kár volt multkor libát lopni,

kiscsirkékkel táncot ropni!

Vadász, vadász lopakodj,

róka, róka futamodj!

Megfogtad a fácán lábát,

lehúztad a nyúl bundáját!

Vadász, vadász lopakodj,

róka, róka futamodj!

Ettél volna inkább répát,

vagy a mezőn margarétát!

Vadász, vadász lopakodj,

róka, róka futamodj!

Vadász

A fejemen vadászkalap,

Derekamon töltényszallag

Erős bakancs a lábamon,

Jó puska lóg a vállamon.

Sűrű erdő hűs rejteken

Káros vadakra lesek én.

Bokrok, ágak közt lapulok,

Dűvadakra vadászgatok

Megvédem a nemes vadat,

Békén éljen a fák alatt.

Eljöttem én most hozzátok

Eljárni egy vidám táncot.

Vakond

A kis vakond szép, fekete,
s óriási a tenyere.
A föld alatt járatot fúr.
Eshet eső, sosem izgul.

Varázsló

Hókusz, pókusz!
Zötyögős busz!
Itt vagyok.
A legjobbik Varázslónak
hívnak kicsik és nagyok.
Kalapomban meglapuló
hószín nyuszit meglelem,
sétapálcám, ha óhajtom,
rózsacsokrot is terem.
Varázsló

Varázsló a mesterségem,
varázspálca a segédem.
Előhúzok, eltüntetek,
megnyújtom a fületeket.

Varázsló

Köpenyema csillagos égbolt.

Vállamon aranyos a félhold.

Csillan a fény,

rajtam csillan a fény.

Hetfő-kedd-szerda-csütörtök

péntek-szombat-vasárnap

Kezdődhet a varázslat.

Kincseket ér

Titkom, kincseket ér.

Lassan fordul a pálca,

Bámul mind, aki látja,

Mit tudok én,

lám csak mit tudok én.

Hetfő-kedd-szerda-csütörtök

péntek-szombat-vasárnap

Kezdődhet a varázslat.

Kincseket ér

Titkom, kincseket ér.

Varázsló

Varázspálcám előveszem,

Kedvet mindjárt rendbe szedem.

Hókusz-pókusz csirió

Azért vagyok varázsló.

Varázsló

Csiribu és csiribá,

Varázspálca,mágussipka,

kit megérint bűvös botja,

azt bizony elvarázsolja.

Varázsló

Csiribiri, csiribú

Nem vagyok én szomorú!

Szeles az én kedvem ma,

Ezért jöttem a bálba.

Hegyes süveg, varázsbot,

Eljárok egy víg táncot.

Előre is megmondom:

A vígságot nem rontom.

Mert a jókedv drága kincs,

A világon párja nincs.

Akit netán rág a bú,

Nem lesz nálunk szomorú.

Varázspálcám előveszem,

Kedvet mindjárt rendbe szedem.

Hókusz-pókusz, csirió!

Azért vagyok varázsló!

Vámpír

A vámpírok örökké élnek
épp ezért semmitől sem félnek.
Vámpírok bálja, rémes éj,
Véred kiszívom, óh de ne félj.
Csillapul szomjam, elég már,
Jön a hajnal, koporsóm vár.

Veréb

Ugrabugrál a veréb:
- Van valahol eleség?
Kis bogarak, apró magvak,
Benneteket, hamm, bekaplak!

Virág

Illatos Virág vagyok,
tarka rétről érkezem,
lenge szellő karján táncol
száz barátném még velem.
Szorgos méhnek édes mézet
ád a kelyhem nyáron át,
hallgatom sok kismadárka
égbe szálló víg dalát.

Virág

Virág vagyok illatozok,

nyári szélben ringatozok

eső cseppen, imádom

szirmaimat kitárom.

Leveleim szép zöldek,

minden kertet kidíszitek.

Méhecskék, ha éhesek,

tőlem kérnek segítséget.

Gyerekek, ha kedvesek,

anyukájuknak bevisznek.

Így leszek a lakás éke

a szeretet jelképe.

Virágcsokor

Piros, sárga, kék, egy csokorba szép

Piros, sárga, kék, kézen fogva lép.

Három karcsú viráglány

Tarka, mint a szívárvány.

Kelyhük mélyeé édes bor,

Nektárcsepp és virágpor.

Rózsa, tulipán, harangvirág.

Virágszál

Felkeltett a kikelet,
szél borzolja ingemet.
Illatomat vidáman
hintem szét a világban.

Kelyhemben a sok nektár
döngicsélő méhet vár.
Mézillatom bódító,
női szívet hódító.

Kiskertben nyílok százával,
jól mutatok a vázában.

Vizi tündér

Kel a tengerből,

Habokon táncol,

Szeme két zöld gyöngy,

Haja föllángol.

Ködön átlibben,

Dala ellobban

De ha rád pillant,

Szíve megdobban.

Vizsla

Vizsla vagyok, Frakk a nevem,

a macskákat nem szeretem.

Űzöm is én mindig őket,

a nyávogó hízelgőket.

Zorró

Ismertető jelem Z,

ebből tudod ki vagyok én.

Gyors vagyok,mint a villám,

én vagyok az,ki jó célt szolgál.

Zorró

Fekete a köpenyem,
Fekete az álarcom,
Hogy ki vagyok?
Soha meg nem mondom!
Gonoszokkal elbánok,
Ha lemegy a nap, elvágtázok.
Szép lányokat megmentem,

Z-betű a védjegyem!

Zorró

Álarcom mögé burkolózva,

Fekete lovamra felpattanva,

Szolgálom az igazságot,

Vigyázzatok huligánok.

Én a lovas Zorró vagyok,

A jó célért harcba szállok.

Vedelmezem a gyengéket,

Pártolom, akit üldöznek .